Ez társadalmi szempontból hatalmas csoport. Több mint egymillió emberről van szó, akiknek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Egy ilyen jövedelmi szinten a mindennapi költségek nagyon gyorsan elviszik a pénzt. Ha valakinek lakást kell fenntartania, gyógyszert kell szednie, orvoshoz kell járnia, esetleg egyedül él, akkor a hónap vége sokszor komoly szorongással jár. Egy 200 ezer forintos éves támogatás ilyen helyzetben nem old meg minden problémát, de csökkentheti a nyomást.
Ha a támogatást negyedéves részletekben utalnák, az a legmagasabb kategóriában háromhavonta 50 ezer forintot jelenthetne. Ez már olyan összeg, amelyből egy nagyobb gyógyszertári kiadás, egy komolyabb élelmiszer-bevásárlás vagy akár egy egészségmegőrző szolgáltatás is finanszírozható. Az idősek számára különösen fontos lehet, hogy a támogatás ne egyszeri, gyorsan eltűnő összegként érkezzen, hanem kiszámítható rendszerességgel.
A Tisza korábbi számításaihoz képest kissé eltérnek az új adatok
A mostani KSH-adatokon alapuló becslések kissé eltérnek a Tisza korábbi, 2025-ös adatok alapján készült számításaitól. A párt korábban úgy kalkulált, hogy a nyugdíjasok 97 százaléka részesül 500 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban, és mintegy 1,3 millió ember kap havi 250 ezer forintnál kevesebbet. A friss adatok alapján a félmillió forint alatti kör aránya inkább 95 százalék körül lehet, míg a 250 ezer forint alatti ellátásban részesülők száma nagyjából 1,4 millióra becsülhető.
Az eltérés nem meglepő, hiszen a nyugdíjak évről évre változnak, az emelések, újonnan megállapított ellátások, magasabb nyugdíjba vonulási összegek és az ellátotti kör átalakulása mind módosítják a statisztikai képet. Fontos azonban, hogy a nagyságrend ugyanaz marad: több mint kétmillió nyugdíjas lehet érintett, és több mint egymillió idős ember kaphatná a legmagasabb, évi 200 ezer forintos támogatást.
A számok azt is megmutatják, milyen súlyos a nyugdíjak szerkezeti problémája Magyarországon. Ha több mint egymillió ember 250 ezer forint alatti ellátásból él, akkor az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása valóban az egyik legfontosabb szociálpolitikai kérdés. A SZÉP-kártya támogatás ezen enyhíthet, de önmagában nem helyettesíti a nyugdíjrendszer tartós igazságosabbá tételét.
Mennyibe kerülhet az államnak a nyugdíjas SZÉP-kártya?
A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének egyik legfontosabb kérdése a költségvetési fedezet. Becslések szerint a program évente 360-400 milliárd forintba kerülhet az államnak. Ez jelentős összeg, különösen akkor, amikor a költségvetés állapota, a hiány, az államadósság, az uniós források sorsa és a gazdasági növekedés mind befolyásolják a kormány mozgásterét.
A becsült költség abból adódik, hogy rendkívül széles jogosulti körről van szó. Ha körülbelül 1,4 millió ember kapna évi 200 ezer forintot, az önmagában 280 milliárd forint körüli kiadást jelentene. Ehhez jönnének azok, akik a 250 és 500 ezer forint közötti sávban évi 100 ezer forintra lennének jogosultak. Így könnyen kijöhet a 360-400 milliárd forintos éves nagyságrend.
Ez nem kevés pénz, de társadalmi hatása is jelentős lehet. A kérdés az, hogy a költségvetés milyen forrásból tudja finanszírozni a programot, és milyen más intézkedésekkel együtt vezeti be. Magyar Péter miniszterelnök korábban jelezte, hogy a bevezetés akkor történhet meg, ha már látják a költségvetés valós helyzetét. Ez óvatos megfogalmazás, de érthető: egy ekkora programot felelősen csak akkor lehet elindítani, ha a forrásoldal is biztosított.
Ne hagyd ki a többit! Kattints a Tovább gombra a folytatáshoz.
